Amit nem tanultunk meg Széchenyi Istvánról

2015. augusztus 02. 17:45 - Széchenyiek

Széchenyi és Berzsenyi barátságánál csődöt mond a pszichológia

berzsenyi_cimer.jpgA legtöbb kortárs pszichológus, amikor a barátság kialakulásának módjait kutatja, akkor leggyakrabban két előfeltevésből indul ki. Az első, hogy barátkozni a túlélésünk érdekében szoktunk. A második, hogy egy emberről puszta látványából már ítéletet alkotunk. Ezekre a feltevésekre alapozva nehezen lehetne megmagyarázni a Berzsenyi Dániel és Széchenyi István között kialakult barátságot. Nézzünk meg néhány rendkívül fontos momentumot ebből a kedves kapcsolatból!

Berzsenyi krízisben volt

Berzsenyit 1817-ben Kölcsey egy kritikában alaposan lehúzta. Nem is igen írt verset a kritika megjelenése után. Teljesen lelombozódott. Ebben a lelkiállapotban érte Széchenyi István fellépésének híre, ami őt is föllelkesítette.

Széchenyi találkozása Berzsenyi verseivel

Széchenyi István számára a magyar nyelv második nyelv, a magyar irodalom nagy kalandokat ígérő, felfedezni való világ volt. Első olvasmányélményét Fay András meséi adják. Berzsenyi verseskötetét 1826-ban veszi meg. A kiváló esztétikai érzékkel megáldott gróf azonnal fölismeri a nemesi származású költőben a zsenit. Hogy benne mit váltott ki a nemes lelkű poéta, azt legjobban egy 1828-as naplóbejegyzéséből tudjuk. „Mennél többet olvasom Berzsenyi verseit, szívemet annál nagyobb fájdalom tölti el, amért olyan kevesen olvasnak magyarul, amiért Crescence nem olvassa… És Berzsenyi sem ír már többet… Ilyen nagy tehetség! Mert megkeseredett – Érdemeit senkifia el nem ismeri.” Természetesen, később személyesen is találkoztak. Több kutató tudni véli, hogy Berzsenyi úgy rendelkezett, hogy hagyatékát Döbrentei mellett Széchenyi is gondozza.

Berzsenyi a gazda, Széchenyi a közgazdász

Berzsenyi Dánielről kevesen tudják, hogy miközben romantikus verseket írt és a nemzet sorsáért aggódott, mindezen mély érzései mellett, saját birtokán ügyesen, racionálisan gazdálkodott. Széchenyi István gazdaságról vallott nézeteit, ezért könnyen értette, s nagyjából egyet is értett velük.

Mi következik mindebből?

1. Széchenyi és Berzsenyi előbb értékelte, majd tisztelte végül szerette egymást.

2. Mindez jóval előbb kialakult bennük, mintsem hogy egymásról fényképeket nézegettek volna.

3. A barátság alapja a közös szellemiség volt.

4. A barátság sírig tartónak bizonyult.

Írásunk hibái

Tudjuk mi, hogy a kortárs pszichológiát úgy nagy általánosságban bírálni nem egy laikusnak kell. Mégis fontosnak tartottuk bemutatni, hogy barátot nem csak a túlélésünk érdekében választunk. Az ember, ugyanis lélek is – legalábbis Berzsenyi Dániel és az összes többi kiemelkedő magyar költő és reformkori államférfi szerint.

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://grofszechenyi.blog.hu/api/trackback/id/tr837674070

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gabor Ventilla 2015.08.03. 10:12:31

Hát persze, hogy a túlélésünkért is barátkozunk: Berzsenyi a hagyatékát bízta Széchenyire...

Széchenyiek 2015.08.03. 11:14:49

@Gabor Ventilla: Berzsenyi a szellemi hagyatékát bízta Széchenyire.
@Katatán Dzsentri: Nézzen vissza máskor is, talán lesz olyan cikkünk, aminek Önnek is érdemes időt szentelni.

Mr. Bear 2015.08.03. 12:27:18

Na, én ehhez csekély értelmű medvebocs vagyok, mert képtelen vagyok belátni, hol mond ez ellent a közelebbről nem definiált "kortárs pszichológiának". Már azon túl, hogy akkoriban ugyebár nem volt még fénykép, így eléggé nehezen nézegethették egymást a megismerkedésük előtt.

Szóval hol állítja a kortást pszichológia, hogy nem alakulhat ki barátság két, egymást kölcsönösen tisztelő, lényegi kérdésekben azonos álláspontot képviselő ember között?

Mellesleg Berzsenyi és Széchenyi a mai fogalmak szerint nyilvánvalóan nem barátok voltak, csak egymás tisztelői, elv-társai. Aligha vitatták meg egymással legmélyebb magánéleti ügyeiket, és nem osztogattak egymásnak életvezetési tanácsokat.

Gabor Ventilla 2015.08.03. 12:31:48

@Széchenyiek: A kiskamasz lányomtól hallottam először a "katatón" szót, m,ire megkérdeztem, mit jelent. Erre a lányom azt mondta, hogy "ez az első idegen szó, amit én ismerek, és apa nem..." (No, azóta már több ilyen is van: ő kiválóan beszél angolul.)
A felvetésedre: aki itt megnyikkan, az olyan pucérra vetkezik ez által, hogy az a leghelyesebb, ha tegeződünk.

Széchenyiek 2015.08.03. 13:36:44

@Gabor Ventilla Köszönöm, hogy szeretnél párbeszédben maradni velünk. Tényleg létezik ez a "levetkőzés" folyamat.

Széchenyiek 2015.08.03. 13:40:38

@Mc Bear Lehet, hogy nem fejtettük ki nézeteink minden részletét. A kortárs pszichológiát sem határoztuk meg pontosan. Azt viszont állítjuk, hogy a barátság szereteten alapult a két nagy magyar esetében - és még sok-sok más magyar és nem magyar ember esetében is.
Amit nem tanultunk meg Széchenyi Istvánról