Amit nem tanultunk meg Széchenyi Istvánról

2015. augusztus 09. 08:39 - Széchenyiek

200 éve tartó barátság

0016.jpgNincs ember, aki megél 200 évet, hogyan tarthat akkor egy barátság 200 évig? Nos, vannak családok, melyek tagjai 200 év óta ápolják a kapcsolatot egymással. Így lehet egy barátság két évszázados. Így kötődik egymáshoz az egyházsberzsenyi Berzsenyi család és a sárvár-felsővidéki Széchenyi család is kétszer száz éve.

Mit jelent ez a XXI. században?

Egy fiatal újságíró a minap azt kérdezte Széchenyi Tímeától, hogy az ő gyerekkorában, a hetvenes évek második felében, összejöttek-e az arisztokraták délutánonként teázni. A kérdésben két dolog mutatkozik meg. Egyrészt, a fiatal zsurnalisztának fogalma sem volt, mit jelentett a II. világháború után nemesi származásúnak lenni Magyarországon. Másrészt, a fiatalember feltételezte, mert tanulhatta valahol, hogy hasonló a hasonlónak örül. Nos, erről lenne szó a Berzsenyiek és a Széchenyiek esetében is? Nem. Ennél sokkal többről van szó. A két família azért tud együttműködni, mert közös céljuk van: Magyarország felvirágoztatása – ahogy Széchenyi István fogalmazott. Ez a XXI. században pedig azt jelenti, hogy olyan közös programokat szerveznek, amelyek keretein belül lehetőség nyílik a nagy célokat kis lépésekkel megközelíteni és megvalósítani.

Tovább
komment
2015. augusztus 02. 17:45 - Széchenyiek

Széchenyi és Berzsenyi barátságánál csődöt mond a pszichológia

berzsenyi_cimer.jpgA legtöbb kortárs pszichológus, amikor a barátság kialakulásának módjait kutatja, akkor leggyakrabban két előfeltevésből indul ki. Az első, hogy barátkozni a túlélésünk érdekében szoktunk. A második, hogy egy emberről puszta látványából már ítéletet alkotunk. Ezekre a feltevésekre alapozva nehezen lehetne megmagyarázni a Berzsenyi Dániel és Széchenyi István között kialakult barátságot. Nézzünk meg néhány rendkívül fontos momentumot ebből a kedves kapcsolatból!

Berzsenyi krízisben volt

Berzsenyit 1817-ben Kölcsey egy kritikában alaposan lehúzta. Nem is igen írt verset a kritika megjelenése után. Teljesen lelombozódott. Ebben a lelkiállapotban érte Széchenyi István fellépésének híre, ami őt is föllelkesítette.

Széchenyi találkozása Berzsenyi verseivel

Széchenyi István számára a magyar nyelv második nyelv, a magyar irodalom nagy kalandokat ígérő, felfedezni való világ volt. Első olvasmányélményét Fay András meséi adják. Berzsenyi verseskötetét 1826-ban veszi meg. A kiváló esztétikai érzékkel megáldott gróf azonnal fölismeri a nemesi származású költőben a zsenit. Hogy benne mit váltott ki a nemes lelkű poéta, azt legjobban egy 1828-as naplóbejegyzéséből tudjuk. „Mennél többet olvasom Berzsenyi verseit, szívemet annál nagyobb fájdalom tölti el, amért olyan kevesen olvasnak magyarul, amiért Crescence nem olvassa… És Berzsenyi sem ír már többet… Ilyen nagy tehetség! Mert megkeseredett – Érdemeit senkifia el nem ismeri.” Természetesen, később személyesen is találkoztak. Több kutató tudni véli, hogy Berzsenyi úgy rendelkezett, hogy hagyatékát Döbrentei mellett Széchenyi is gondozza.

Berzsenyi a gazda, Széchenyi a közgazdász

Berzsenyi Dánielről kevesen tudják, hogy miközben romantikus verseket írt és a nemzet sorsáért aggódott, mindezen mély érzései mellett, saját birtokán ügyesen, racionálisan gazdálkodott. Széchenyi István gazdaságról vallott nézeteit, ezért könnyen értette, s nagyjából egyet is értett velük.

Mi következik mindebből?

1. Széchenyi és Berzsenyi előbb értékelte, majd tisztelte végül szerette egymást.

2. Mindez jóval előbb kialakult bennük, mintsem hogy egymásról fényképeket nézegettek volna.

3. A barátság alapja a közös szellemiség volt.

4. A barátság sírig tartónak bizonyult.

Írásunk hibái

Tudjuk mi, hogy a kortárs pszichológiát úgy nagy általánosságban bírálni nem egy laikusnak kell. Mégis fontosnak tartottuk bemutatni, hogy barátot nem csak a túlélésünk érdekében választunk. Az ember, ugyanis lélek is – legalábbis Berzsenyi Dániel és az összes többi kiemelkedő magyar költő és reformkori államférfi szerint.

komment
2015. július 04. 12:15 - Széchenyiek

Harry Potter vagy Széchenyi István szavai élnek-e tovább?

fagylalt.jpgMiről írunk most? J. K. Rowling híres és nagy sikerű könyvében új szavakat alkotott, melyek Tóth Tamás Boldizsár fordító – többnyire – szellemesen ültetett át magyarra. Ezek az új szavak egy csodálatos mesevilág saját szótárába kerültek és milliók beszélik.

Mikor lesz vége a kánikulának?

Széchenyi István 2 új szót alkotott a nyelvújítás idején, melyek beépültek a nyelvhasználatba. Széchenyi szavait a mai napon kb. 3 millió ember mondja ki – bár ezt nem tudjuk mérni, ezt csak saccoljuk. Ebben a mai kánikulában az egyik nagyon sokaknak ad kis felüdülés. Mert melyek Széchenyi szavai? Fagylat és pezsgő.

Melyek Harry Potter új szavai?

Felsorolni lehetetlen. Több Harry Potter szószedet is van az interneten, nézzék meg. A szószedet két legszellemesebb kifejezés talán az Abszol Út és a hopponál. A kérdés, tehát az lenne, hogy mi él tovább: az Abszol Út és a hopponál vagy a fagylalt és a pezsgő?

A választ mindenki megmondja

Ezek után minden ember gyorsan válaszolhat. Széchenyi szavai élnek tovább, mert azok a mindennapok szavai. A mesevilág elhalványul, a nyár pedig meleg, a szilveszter pedig vidám marad: fagylaltról és pezsgőről beszélünk.

Most még többen beszélnek az Abszol Útról!

Az izgalmas kérdés az lenne, hogy jó, de mikor lesz az, hogy a Roxfort növendékekkel már nem foglalkoznak a magyar emberek. Nos, erre már kevesebben mernének válaszolni. Egyelőre a Google statisztikái szerint 3-szor, 4-szer annyian keresnek rá Magyarországon a Harry Potter szóra mint a fagylalt szóra. A trendeket vizsgálva viszont megállapíthatjuk, hogy 2007 óta évről, évre egyre kevesebben írják be a keresőbe a kis varázsló nevét. Ha 2007-et 100 %-nak vesszük, akkor idén már csak 8 %-os az érdeklődés. Ehhez még azt is hozzá kell tennünk, hogy fagylaltot az ember a strandi büfében és a korzó cukrászdájában keres, olvasnivalókat pedig – egyre inkább – az intenreten.

A valóság pezseg! Ön mit gondol erről?

Mindez annyit mutat csak, hogy egy elképzelt világ izgalmasabb, mint egy hűsítő ennivaló, ámde a valóság mégis erősebb beszédtéma? Vagy azt mutatja, hogy gróf Széchenyi a magyar nyelv belső logikájára ráérezve alkotta meg a maga szavait, s mivel a szavai ilyenek, befogadta őket a nemzeti közbeszéd? Vagy azt mutatja a jelenség, hogy a fantázia állandó mozgatást igényel, s így minden műszó helyét át kell vennie valami újabb és újabb szónak? Ön mit gondol erről? Írja meg egy hozzászólásban!



komment
2015. június 15. 18:51 - Széchenyiek

Széchenyi az egykulcsos SZJA-t támogatná!

buza_sotet_felhokkel.jpgMiből gondoljuk, hogy Széchenyi István az egykulcsos személyi jövedelem adó mellett tenné le a voksát? Írt ő ilyet valaha? Miért írunk erről? Mert ma is folyik az egykulcsos SZJÁ-ról a vita. Sok cikk született erről a napokban, például Világgazdaságban is.

A dézsmáról

Széchenyi a Hitelben egy egész fejezetet szentel a dézsmának. Nagyon rossz intézménynek tartja a dézsmát, mert a jobbágyok úgy járnak vele, hogy minél többet dolgoznak, abszolút értelemben, annál többet vesznek el tőlük. Ezt így fogalmazza meg: „Mennél jobban iparkodik a jobbágy, annál jobban büntettetik, mert mennél többet termeszt, annál többet kell adnia stb.”1

A dézsma nem egykulcsos adó volt?

Lényegében egykulcsos adó volt a dézsma: fix 10 %. És ha újból elolvassuk az iménti idézetet és megvizsgáljuk annak szövegkörnyezetét is, akkor rájövünk, hogy a Legnagyobb Magyar ha ma élne, felháborítónak tartaná, ha a magasabb jövedelműeknek többet kellene adózni, mint az alacsonyabb jövedelműeknek.

Miért nem írt akkor egyenesen a degresszív adózásról?

Azért nem írt erről, mert először szerette volna, ha a robot, azaz a jobbágyok ingyen dolgoztatása és a jobbágy által fizetendő dézsma, a 10 %-os adó, megszűnik. Gróf Széchenyi István nem a közös teherviselésről írt a Hitelben. Az SZJA-ra vonatkozó konkrét javaslatait keresni anakronizmus lenne, azaz olyan állásfoglalást keresni a 19. századi gazdasághoz értő embertől, aminek csak a 20. században van létjogosultsága, az hibás megközelítés.

Akkor nem hazugság, amit a címben állítottunk?

Nem. A Hitel szerzője ugyanis hosszan fejtegeti, hogy mindenki akkor dolgozik serényen, ha több munkával, több saját bevételhez jut. Szerinte ez azért van, mert ilyen az emberi természet. Egy nagyon egyszerű mondattal, így adja ezt tudtul nagybirtokos társainak. „Dolgoznánk-e oly verítékkel másoknak, mint magunknak?”

Annyit állítunk tehát, hogy akinek manapság leesnek Széchenyi István gondolatai, annak azt kopogják, hogy ne büntessük azokat, akik többet keresnek.

1 Gróf Széchenyi István: Hitel, 83. oldal, Fapadoskonyv.hu Kft., 2010

2 Uo. 82. oldal

komment
2015. június 10. 20:29 - Széchenyiek

Széchenyi István a win-win stratégiáról

osszekapaszkodas.jpgA menedzsment módszerek állandóan fejlődnek – gondolják, akik a vezetés és szervezés tudományával éppen ismerkedőben vannak. Azok a menedzserek azonban, akik már több évtizede gyakorolják szakmájukat, sokszor úgy fogalmaznak, hogy a menedzsment tudománya szinte mindig átalakulóban van. Egy ilyen átalakulás volt, amikor divatba jött az úgynevezett win-win szituációra való törekvés, mint a gazdasági ügyekben való megállapodás legemberibb és leghatékonyabb formája.

 

 

Mi a win-win megállapodás lényege?

Aki win-win megállapodásra törekszik, az nem tesz mást, mint úgy próbál üzletet kötni, hogy az az üzlet mindkét fél számára „győzelmet” jelentsen. Azt akarja a win-win helyzetre törekvő menedzser elérni, hogy ne a másik kárára, annak bármiféle szorult helyzetét kihasználva érjen el saját gazdasági sikert, hanem hogy úgy legyen „győztes”, hogy a másik is az.

Mit mondott Széchenyi István erről?

Olvassunk bele második könyvébe és megtudjuk!

Szóval: sokak csak mindég más kárán akarnak gyarapodni... s nem oly módokhoz nyúlni, melyek által mind a két rész nyertes lehetne.” Gróf Széchenyi István: Hitel, Fapadoskonyv.hu Kft., 2010; 11.o.

Azt hiszem, ehhez semmit nem kell és nem is érdemes hozzátenni. Hacsak! Ha van Önnek gondolata erről, kérjük szóljon hozzá ehhez a bejegyzéshez! Mindketten nyerni fogunk általa.

 

komment
2015. június 10. 20:02 - Széchenyiek

Miért írunk Széchenyi Istvánról?

0018.jpgBlogunkban meglehetős fegyelmezettséggel fogjuk megválasztani témáinkat. Igyekszünk röviden, de tartalmasan írni.

 

Miről írunk?

1. Széchenyi István írásaiból emelünk ki olyan részleteket, amelyek máig érvényes igazságokat hordoznak, vagy olyanokat, amelyek egyszerűen érdekesek.

2. Széchenyi István életének fontos eseményeiből is bemutatunk néhányat. Amiről írni fogunk, azok a történészek és antropológusok legfrissebb kutatásainak eredményein alapulnak.

3. Írunk Széchenyi István családtagjairól és leszármazottjairól is.

 

Milyenek lesznek bejegyzéseink?

1. Jól tagoltak.

2. Könnyen olvashatók.

3. Képekkel illusztráltak.

Miért érdemes olvasni a blogunkat?

Mert így lehet megismerni azt a gondolkodásmódot, melyből a Magyar Nemzeti Múzeum és a Lánchíd született, s mely lelki alkat jellemezte a Széchenyieket századokon át. Tiszteljen meg bennünket figyelmével!

komment
Amit nem tanultunk meg Széchenyi Istvánról
süti beállítások módosítása