A legtöbb kortárs pszichológus, amikor a barátság kialakulásának módjait kutatja, akkor leggyakrabban két előfeltevésből indul ki. Az első, hogy barátkozni a túlélésünk érdekében szoktunk. A második, hogy egy emberről puszta látványából már ítéletet alkotunk. Ezekre a feltevésekre alapozva nehezen lehetne megmagyarázni a Berzsenyi Dániel és Széchenyi István között kialakult barátságot. Nézzünk meg néhány rendkívül fontos momentumot ebből a kedves kapcsolatból!
Berzsenyi krízisben volt
Berzsenyit 1817-ben Kölcsey egy kritikában alaposan lehúzta. Nem is igen írt verset a kritika megjelenése után. Teljesen lelombozódott. Ebben a lelkiállapotban érte Széchenyi István fellépésének híre, ami őt is föllelkesítette.
Széchenyi találkozása Berzsenyi verseivel
Széchenyi István számára a magyar nyelv második nyelv, a magyar irodalom nagy kalandokat ígérő, felfedezni való világ volt. Első olvasmányélményét Fay András meséi adják. Berzsenyi verseskötetét 1826-ban veszi meg. A kiváló esztétikai érzékkel megáldott gróf azonnal fölismeri a nemesi származású költőben a zsenit. Hogy benne mit váltott ki a nemes lelkű poéta, azt legjobban egy 1828-as naplóbejegyzéséből tudjuk. „Mennél többet olvasom Berzsenyi verseit, szívemet annál nagyobb fájdalom tölti el, amért olyan kevesen olvasnak magyarul, amiért Crescence nem olvassa… És Berzsenyi sem ír már többet… Ilyen nagy tehetség! Mert megkeseredett – Érdemeit senkifia el nem ismeri.” Természetesen, később személyesen is találkoztak. Több kutató tudni véli, hogy Berzsenyi úgy rendelkezett, hogy hagyatékát Döbrentei mellett Széchenyi is gondozza.
Berzsenyi a gazda, Széchenyi a közgazdász
Berzsenyi Dánielről kevesen tudják, hogy miközben romantikus verseket írt és a nemzet sorsáért aggódott, mindezen mély érzései mellett, saját birtokán ügyesen, racionálisan gazdálkodott. Széchenyi István gazdaságról vallott nézeteit, ezért könnyen értette, s nagyjából egyet is értett velük.
Mi következik mindebből?
1. Széchenyi és Berzsenyi előbb értékelte, majd tisztelte végül szerette egymást.
2. Mindez jóval előbb kialakult bennük, mintsem hogy egymásról fényképeket nézegettek volna.
3. A barátság alapja a közös szellemiség volt.
4. A barátság sírig tartónak bizonyult.
Írásunk hibái
Tudjuk mi, hogy a kortárs pszichológiát úgy nagy általánosságban bírálni nem egy laikusnak kell. Mégis fontosnak tartottuk bemutatni, hogy barátot nem csak a túlélésünk érdekében választunk. Az ember, ugyanis lélek is – legalábbis Berzsenyi Dániel és az összes többi kiemelkedő magyar költő és reformkori államférfi szerint.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gabor Ventilla 2015.08.03. 10:12:31
Katatón Dzsentri · http://www.twitter.com/katatondzsentri 2015.08.03. 10:43:35
Széchenyiek 2015.08.03. 11:14:49
@Katatán Dzsentri: Nézzen vissza máskor is, talán lesz olyan cikkünk, aminek Önnek is érdemes időt szentelni.
Mr. Bear 2015.08.03. 12:27:18
Szóval hol állítja a kortást pszichológia, hogy nem alakulhat ki barátság két, egymást kölcsönösen tisztelő, lényegi kérdésekben azonos álláspontot képviselő ember között?
Mellesleg Berzsenyi és Széchenyi a mai fogalmak szerint nyilvánvalóan nem barátok voltak, csak egymás tisztelői, elv-társai. Aligha vitatták meg egymással legmélyebb magánéleti ügyeiket, és nem osztogattak egymásnak életvezetési tanácsokat.
Gabor Ventilla 2015.08.03. 12:31:48
A felvetésedre: aki itt megnyikkan, az olyan pucérra vetkezik ez által, hogy az a leghelyesebb, ha tegeződünk.
Széchenyiek 2015.08.03. 13:36:44
Széchenyiek 2015.08.03. 13:40:38