Miről írunk most? J. K. Rowling híres és nagy sikerű könyvében új szavakat alkotott, melyek Tóth Tamás Boldizsár fordító – többnyire – szellemesen ültetett át magyarra. Ezek az új szavak egy csodálatos mesevilág saját szótárába kerültek és milliók beszélik.

Mikor lesz vége a kánikulának?

Széchenyi István 2 új szót alkotott a nyelvújítás idején, melyek beépültek a nyelvhasználatba. Széchenyi szavait a mai napon kb. 3 millió ember mondja ki – bár ezt nem tudjuk mérni, ezt csak saccoljuk. Ebben a mai kánikulában az egyik nagyon sokaknak ad kis felüdülés. Mert melyek Széchenyi szavai? Fagylat és pezsgő.

Melyek Harry Potter új szavai?

Felsorolni lehetetlen. Több Harry Potter szószedet is van az interneten, nézzék meg. A szószedet két legszellemesebb kifejezés talán az Abszol Út és a hopponál. A kérdés, tehát az lenne, hogy mi él tovább: az Abszol Út és a hopponál vagy a fagylalt és a pezsgő?

A választ mindenki megmondja

Ezek után minden ember gyorsan válaszolhat. Széchenyi szavai élnek tovább, mert azok a mindennapok szavai. A mesevilág elhalványul, a nyár pedig meleg, a szilveszter pedig vidám marad: fagylaltról és pezsgőről beszélünk.

Most még többen beszélnek az Abszol Útról!

Az izgalmas kérdés az lenne, hogy jó, de mikor lesz az, hogy a Roxfort növendékekkel már nem foglalkoznak a magyar emberek. Nos, erre már kevesebben mernének válaszolni. Egyelőre a Google statisztikái szerint 3-szor, 4-szer annyian keresnek rá Magyarországon a Harry Potter szóra mint a fagylalt szóra. A trendeket vizsgálva viszont megállapíthatjuk, hogy 2007 óta évről, évre egyre kevesebben írják be a keresőbe a kis varázsló nevét. Ha 2007-et 100 %-nak vesszük, akkor idén már csak 8 %-os az érdeklődés. Ehhez még azt is hozzá kell tennünk, hogy fagylaltot az ember a strandi büfében és a korzó cukrászdájában keres, olvasnivalókat pedig – egyre inkább – az intenreten.

A valóság pezseg! Ön mit gondol erről?

Mindez annyit mutat csak, hogy egy elképzelt világ izgalmasabb, mint egy hűsítő ennivaló, ámde a valóság mégis erősebb beszédtéma? Vagy azt mutatja, hogy gróf Széchenyi a magyar nyelv belső logikájára ráérezve alkotta meg a maga szavait, s mivel a szavai ilyenek, befogadta őket a nemzeti közbeszéd? Vagy azt mutatja a jelenség, hogy a fantázia állandó mozgatást igényel, s így minden műszó helyét át kell vennie valami újabb és újabb szónak? Ön mit gondol erről? Írja meg egy hozzászólásban!